Linda naplója

“A könny éppoly ragályos, mint a nevetés.”

feb
08

Hiszti vagy félelem?

Kategória : Ádám, Család by Linda

Nem tudom mi ütött Ã?diba ,de nem szokott ? ilyen lenni.Már tegnap is furcsáltam,hogy elvittük a játszóházba és amig ott voltam a közelébe rám se bagózott,tök jól elvolt,aztán elköszöntem t?le és 5 perc múlva már hívtak is hogy a gyerek sír utánnam és ki akar jönni.Visszamentem,persze ismét játszott volna,de úgy döntöttem,hogy akkor majd megpróbálom legközelebb,hátha megint el lesz nélkülem.Mivel el?z? alkalommal,ott lehetett hagyni,bár akkor nem volt tömve a játszóház.
Aztán megbeszéltük apuékkal,hogy ma ?k vigyáznak Ã?dira amíg bemegyek anyuhoz a kórházba.Reggel jött is apu,Ã?di pakolt hogy megy a papához játszani.Semmi baj nem volt egészen addig amíg ki nem mentünk a kocsihoz.Onnantól kezdve hogy világossá vált,én nem megyek,teljesen beg?zölt és hisztizett,hogy ? bizony be nem ül a kocsiba.Olyannyira beg?zölt hogy kiugrott a kocsiból és csimpaszkodott belém,mintha örökre kéne elmennie.Sosem csinált ilyet,s?t minig mindenkivel könnyedén elment.Nem értem mi a gond.
Pedig nyugtatgattuk,meg mondtam,hogy megyek érte,meg hogy jól fogja érezni magát,apu sem er?szakoskodott,de nem lehetett bírni vele,amíg vissza nem jöttünk a lakásba.Még akkor is úgy csimpaszkodott rajtam,mint egy kismajom.Remélem ez csak pillanatnyi gyengeség,talán beteg lesz a drágám azért ilyen anyás.Ha ezentúl nem megy nélkülem sehova,az érdekes lesz,mivel szeptembert?l ovis lesz.

Vélemény, hozzászólás?