Linda naplója

“A könny éppoly ragályos, mint a nevetés.”

okt
07

Az életem egy nagy rakás szar!

Kategória : Egyéb kategória by Linda

Amióta elköltöztem otthonról,20 éves voltam,azóta csak másoknak élek,és most totál elegem lett bel?le.Épp elgondolkoztam az életemen,Izaura munkám közben (mosogattam),hogy mennyire nagyon elegem van.Merthogy 20 évesen összeköltöztem szerelmemmel és nagymamámmal,utóbbitól teljesen kiborultam heti négyszer.Szegénykém elhunyt 2004-ben,nyugodjék békében,de még élt kissé pokollá változtatta az életemet.Igaz id?s volt és beteg,de nála kibírhatatlanabb ember nagyon kevés lehet…állandóan róla kellett gondoskodnom minden téren,mintha kisgyerekem lett volna és mellette még bébiszitterkedtem is,az volt a munkám,ami azóta is tart.Tehát volt két gyerekem a nap 24 órájában,igen,merthogy mamához is fel kellett kelni éjszaka sokszor.Ráadásul folyton csak takarítottam.Amikor meghalt,3 hónapon át felújítottuk a lakást,éppencsak kész lettünk, nem kevés veszekedés után,terhes lettem Ádival.Szintén nem foglalkozhattam magammal ,nem csinálhattam amihez kedvem volt.Majd megszületett a kisfiam és még 100 évig nem lesz id?m magamra.Ezalatt azt értem hogy nem csinálhatom azt amihez épp kedvem van.Nem lehetek beteg,mivel kímélni,pihenni magam nem tudom,nem hagyják.Szorakozásaim közé tartozik az összes házimunka,az intézkedések,a gyereknevelés,ami egyben munkám is,és kb. 1 évben 3-4 alkalommal tarthatok itthon! egy bulit!A lakásom ,a férjem és a gyerekem rabja vagyok.Amit én nem bírok tovább.Én nem az a tipusú n? vagyok aki megtesz mindent ,de cserébe nem kér semmit.Én igenis elvárom,hogy emberszámba vegyenek,ennél még Izaurának is jobb sorsa volt!A férjem maximálisan megelékszik azzal ,ha leülhet a gép elé,?t az kikapcsolja,ha itthon van nem is csinál mást.És mi van velem???az érzéseimmel,vágyaimmal,a jöv?mmel….A gyerek is kiborít,mert sosem hallgat rám,akárhogy kérem,mindig az apját akarja,persze ? meg nem akarja,csak ha épp van kedve.Mégis az apja a “szerelme” nélkülem simán megvan.Nem elég hogy kiteszem szívem lelkem,akkor se lehetek az imádott anyukája 🙁 .Pasik…és nekem kett? is van bel?le.Merthogy a férjem se vesz észre,csak ha kinyitom a szám,de akkor is le vagyok ugatva,meghallgatni meg max. anyám tud.Néha jó lenne egyszer?en eltünni örökre,vagy csak egy kis ideig egyedül lenni,vagy itthagyni mindenkit és elmenekülni.Szeretem ?ket,de észre sem veszik mennyi gondom van és mennyire megkönnyítem az életüket.A fiam nyilván nem fogja,hiszen csak 2 éves,de a férjem sem…mert vannak fontosabb dolgai is mint én.Nekem is vannak hibáim,de hogy ennyire ne legyek fontos ,ez elgondolkodtató!Unom hogy mindig csak a takarító személyzet vagyok,vagy az ügyeletes hülye aki mindent megcsinál,de bármit is teszek sosem kapom azt amit szeretnék.Talán 3 dolgot tehetek …
…vagy nem csinálok több házimunkát,de abba én is szenvednék,mert utálom a koszt és allergiás is vagyok.
…vagy elmegyek pszihiáterhez hátha segít rajtam,bár attól még a férjem ugyanilyen marad.
…vagy elhagyom a családom,mivel a gyerek úgyis apa rajongó,de abba meg kicsit belehalnék.
Na ,melyiket válasszam?
A legjobb az lesz ha most telesírok egy kispárnát és elpanaszolom magamnak a bajaimat,pillanatnyi megoldásként az marad.

Vélemény, hozzászólás?